Szaporodó tigristámadások

avagy állati hasznos a méregtelenítés!

A meglepő cím az egyre gyakoribb ember ellen irányuló tigristámadások és a civilizációs ártalmak okozta vegyi anyag szennyeződés valós kapcsolatára utal. A cikk megírására sarkalt az MTA megdöbbentő véleménye a méregtelenítés tudományos megítélését illetően.

Az 1997-ben született természetgyógyászati törvény szabályozta, hogy mely alternatív gyógyászati módszerekhez szükséges orvosi végzettség és melyeket alkalmazhat egyéb alapképzettségű gyógyító. Az orvosokat az ország különböző orvosi egyetemein képezték ki. Az egészségügyi kormányzat kérésére néhány éve a Magyar Tudományos Akadémia állást foglalt a természetgyógyászati eljárások megalapozottságával kapcsolatban és az a meghökkentő döntés született, hogy a méregtelenítési eljárások létjogosultságát nem tartják tudományosan kellően alátámaszthatónak. E szakvélemény miatt számos, hosszú évek tapasztalata alapján hasznos és szükséges módszer akreditált oktatását beszüntették a hazai orvosi egyetemek és így hivatalos alkalmazásukhoz előírt engedélyt sem ad ki azóta a hatóság. Az MTA véleménye azért rendkívül érdekes, mert a legkülönbözőbb szakterületekhez tartozó betegségek kezelése során évszázadok óta, napjainkig is, számos, a méregtelenítésben is alkalmazott tehermentesítő étrendet és módszert alkalmaz a magát evidenciákon (bizonyítható tényeken) alapuló orvoslás is. Elég, ha a cukorbetegségre, a köszvényre, a különböző vesebetegségekre gondolunk. Ezen betegségek egy részénél a kóros elváltozások kialakulásáért is felelősek lehetnek azok a táplálék összetevők, melyeket már kezelésük során megvonunk a beteg szervezetétől, tehát amennyiben helyes életvitellel, táplálkozással és időszakos erőteljesebb tehermentesítő, másként méregtelenítő kúrával csökkentjük az ismerten károsító anyagok bevitelét, fontos prevenciós, betegség megelőző lépést végzünk.

Egyre szaporodó tigristámadások

Ha visszaemlékszünk általános iskolai környezet ismereti, vagy biológiai tanulmányainkra, felrémlik előttük a táplálék lánc fogalma, ami azt jelenti, ha mesterségesen nem avatkozunk be e természetes önszabályozó folyamatba, hosszabb távon kiegyenlítődik a táplálék és annak elfogyasztói ill. az azokat tápláléknak tekintők száma… Indiában megfigyelhető, hogy az 1990-es évek óta számottevően megszaporodott az ember elleni tigris támadások száma. Ez olyan aggasztó méreteket kezdett ölteni, hogy komoly tudományos vizsgálatokat kezdtek, mi okozhatja a jelenséget?

Először is felmerült a kérdés, mi vonzza a tigriseket az emberek közelébe, holott korábban kerülték az emberrel való találkozást?
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a tigriseket a rengeteg, könnyű prédának számító kóbor kutya csalogatja a lakott területek közelébe.

A következő kérdés, amire választ kerestek, miért szaporodtak el a kutyák ilyen hatalmas mennyiségben?

E kérdésre megdöbbentő választ kaptak a vizsgálók: a kóbor kutyák és patkányok mérhetetlen elszaporodását a táplálék láncban bekövetkezett, a kutyák számára kedvező változás okozta: az Indiában nagy számban található és szent állatként tisztelt volta miatt étkezési céllal nem fogyasztott szarvasmarhák tetemét a vallási rituálék miatt nem semmisítik meg, vagy temetik el, hanem egy dögtemetőbe szállítják. Régebben a tetemeket a dögtemetők környékén több százas létszámban élő keselyűk pusztították el, akár néhány óra alatt. Ám az elmúlt öt-tíz évben évente akár felére csökkent a keselyű populáció és az utóbbi években gyakorlatilag teljesen eltűntek, lyukat hagyva maguk után a táplálék láncban. Napjainkra a leggyakoribb délkelet-ázsiai fajok, mint a bengáliai, a hindusztáni és a vékonycsőrű keselyűk létszáma az 1990 körülihez képest 0,5-1 %-ra csökkent. Helyüket a kutyák és patkányok foglalták el, és mivel a táplálék korlátlan mennyiségben áll rendelkezésükre szaporodásuk jelentősen felgyorsult, bevonzva a tigriseket a lakott területekre.

Mi okozhatta a keselyűk gyakorlatilag teljes kipusztulását és ezzel a tápláléklánc felborulását?

A keselyűk olyan mértékben megfogyatkoztak, hogy szervezett kutatást és megfigyelést kellett végezni ahhoz, hogy egy-egy frissen elpusztult állatra bukkanjanak, hogy aztán annak tetemét vallatóra foghassák. A boncolások és toxikológiai vizsgálatok arra a megdöbbentő eredményre vezettek, hogy a keselyűk tömeges pusztulását köszvény okozta, melynek hátterében a szervezetükben hatalmas mennyiségben felhalmozódott diclophenac áll. A diclophenac egy az emberi és állatgyógyászatban széles körben alkalmazott gyulladás, fájdalom és lázcsillapító gyógyszer. A közvélemény a köszvényt mint ízületi betegséget tartja számon, de sajnos az ízületi panaszok csak a jéghegy csúcsát jelentik. A savas anyagcsere termékek – általában az ún. húgysav – számos belső szervünkben és lágyrészünkben lerakódhat, súlyos működési zavarokat okozva. A keselyűk tömeges elpusztulásához a veséjükben felhalmozódott gyógyszer vezetett.

A következő talány: honnan került a végzetes mennyiségű diclophenac a keselyűk szervezetébe?

A tudományos vizsgálatok eredménye szerint a keselyűk szervezetébe az elfogyasztott szarvasmarha tetemekből került a halálukhoz vezető gyógyszer. A szarvasmarhákba pedig kizárólag emberi beavatkozással kerülhetett e hatóanyag.

Következtetés:

A cikkben foglaltak nem kapcsolhatók direkt a tehermentesítés / méregtelenítés fogalmához, nem azt kívánjuk sugallni, hogy a szarvasmarhákat vagy a keselyűket részesítsük méregtelenítő kezelésben, de úgy vélem gondolatébresztőnek igen csak megfelel. Olyan történetről van szó, mint az állatmesék, melyek emberi életre vonatkoztatható tanulságokkal szolgálnak: amennyiben nem tisztítjuk meg időnként szervezetünket az azt folyamatosan érő kémiai terhelésektől, annak messzemenő, ma még kiszámíthatatlan következményei lehetne...
A keselyűket ért ökológiai csapás okozta károk helyreállítása, a kóbor kutyák számának drasztikus csökkentése és ezzel az embert érő tigristámadások visszaszorítása sokkal hosszabb időt fog igénybe venni, mint annak átgondolása lenne, milyen következményeket okozhat egy-egy gyógyszer vagy vegyszer mértéktelen alkalmazása.

 

Dr. Gajdos Gábor böjtorvos