Hogyan kezelhető?

A sarok, a talp és az Achilles ín körüli fájdalom

Új cikksorozatot indítunk útjára "Hogyan kezelhető?" címmel. Ezen írásokban egy-egy gyakori panasz, betegség témakörét tervezzük alaposan körüljárni, a kiváltó októl a kezelési lehetőségekig. E cikksorozat első írása az oly gyakori sarok és talp körüli, valamint az Achilles ín tájéki fájdalmakról tudni érdemes információkat igyekszik megosztani az olvasóval. A címben felsorolt területek ok nélküli (tehát nem sérüléses, fertőzéses eredetű), ám annál kellemetlenebb és makacsabb, a sportolást, járást, de akár az éjszakai nyugalmat is zavaró fájdalma nagyon gyakran statikai eredetű.

Ez azt jelenti, hogy lábfejünk kettős boltozatos szerkezete megbomlik, egyik vagy mindkét ív lesüllyed. Ez többrendbeli problémát okoz:

1.1. A terhelésre nem alkalmas területek nyomódnak a földre, mely miatt lágyrész megvastagodás (bőrkeményedés vagy tyúkszem) és csonthártya irritáció, súlyosabb esetben csonthártyagyulladás jöhet létre. Ez okozza a lábujjak előtti talpi párnában kialakuló fájdalmakat.

1.2. A boltozat süllyedés miatt szétterülő láb következtében a lábon lévő szalagrendszerek túlfeszülésbe kerülnek és így a csontokon lévő eredési és/vagy tapadási pontjaikon túlterhelésből fakadó gyulladás lép fel. Ilyen alapon jön létre a talp közepén és a sarkon az ún. talpi bőnye feszülésből eredő gyulladás és a járást nehezítő fájdalom. Röntgenfelvételen e szalag eredésének gyulladása miatt, a benne lerakódó mész látható sarok sarkantyú képében. Tévhit azonban, hogy a sarkantyú okozza a panaszokat, az sokszor látható más okból készült röntgenképen anélkül, hogy fájdalmat okozna. Nem a sarok sarkantyú a fájdalmak okozója, csak következménye a túlterhelésnek. A probléma igazi forrása a gyulladás!

1.3. A lábszár vádli felöli oldalán lévő izmok az Achilles ínon keresztül a sarokcsont hátsó felszínén tapadnak, és a sarokcsonton, mint erőátvivő csigán keresztül feszítik az előbb már említett talpi bőnyét és azon keresztül részben a lábujjak természetes járásban nélkülözhetetlen stabilizálását végzik. Ugyan ez a feszítés azonban visszafele is érvényesül: a lesüllyedt boltozatok miatt ezért gyakori az Achilles ín sarokcsonti tapadásának fájdalma, az itt kialakuló sarkantyú és a lábikra izomlázra emlékeztető fájdalma is.

1.4. Amennyiben a testünk dinamikus, egyben stabil támaszát adó csontváz szerkezetében statikai, alátámasztási hibák alakulnak ki, az egész szerkezet egysége megbomlik. Így a lábfej boltíveinek süllyedése a felette lévő ízületekben (boka, térd, csípő), a medence és a gerinc közötti kapcsolatban és a gerinc bármelyik szakaszán okozhat panaszt, vagy súlyosbíthat egyéb eredetű problémákat, gátolhatja azok eredményes kezelését.

1.5. A gerinc panaszok kialakításában szerepe lehet a lengéscsillapító funkció boltozat süllyedésből fakadó elvesztésének: a szalagrendszerekkel rugalmasan egymáshoz rögzített lábfej csontok által kialakított lefele homorú kettős ívrendszer úgy működik, mint egy, pl. a régebbi tehergépkocsiknál alkalmazott laprugó. Járáskor az ívek ideiglenes deformálódása elnyeli a lépésből eredő ütődést, ezzel védve a felette lévő ízületi porcok és a gerinc épségét. Tekintsük át, hogyan kezelhetők a lábboltozat süllyedéséből fakadó különböző panaszok.

2.1. A kezelés természetesen legfontosabb részét képezi az ún. podoscopos (számítógép vezérelte) statikai talpvizsgálat, melyből kiolvasható van-e ténylegesen boltozat süllyedés, mit és hogyan kell korrigálni. A korrekció 8 évnél idősebb gyerekek és felnőttek esetében egyedi kialakítású talpbetéttel történhet. Gyakran előfordul, hogy vizsgálatkor a két láb eltérő terhelését látjuk, ilyenkor egyéb mérésekkel, vizsgálatokkal szükséges tisztázni, hogy mi annak az oka: gerincferdülés, medence elferdüléséből eredő relatív végtaghossz különbség, avagy tényleges, abszolút rövidebb végtag. Akár milyen furcsa nagyon sok embernél lehet a növekedés lezárulta, tehát 16-20 éves kora óta fennálló, évtizedekig teljesen panaszmentes, így nem is észlelt, akár 1,5-2 cm-es végtaghossz különbség. Minél később kerül felismerésre annál több károsodást okoz az ízületekben és a gerincoszlopban a féloldalas terhelés. Elferdült gerincre utaló tüneteknél (háti fájdalom, az egyik váll és az azonos oldali lapocka lejjebb áll a másiknál) mindig szükséges a végtaghossz ellenőrzése, mert a különböző lábhosszak miatti ferde állású medence és a vele szorosan együtt mozgó keresztcsont, mint a gerinc alsó támasza, következtében a gerincoszlop eleve ferde helyzetből indul és a felsőbb szakaszok ferdesége gyakran az egyensúly megtartása miatti ún. kompenzációs görbület lesz. Így ha a medence ferde állását megfelelő betéttel nem korrigáljuk, a gerincferdülést nem lehet megszűntetni. Sajnos a talpbetét csak ún. tüneti terápiának tekinthető, mert az általa helyére emelt boltozatok és/vagy megszűntetett hosszkülönbség nem fog megszűnni, de a belőlük fakadó panaszok általában elmúlnak ill. megelőzhető a szövődmények kialakulása.

2.2. Oki kezelésnek a boltozat tartós helyreállítását tekinthetjük, de ez műtét nélkül gyakorlatilag csak gyermekeknél képzelhető el. Ez speciális tornával és a talp rendszeres ingerlésével érhető el, amit gyógytornász tud megtanítani. A torna lényege azoknak az izmoknak a megerősítése, melyek a lábboltozatokat hivatottak felemelni. A talpak ingerlésének célja is az izomzat rendszeres, célirányos működtetése, a talpat érő nyomás kiváltotta, védekezési funkcióra serkentésével. Mind a lábtornát, mind a talpak egyenetlen felszínen történő erőteljesebb nyomását napi rendszerességgel szükséges végezni. A tornához nem szükséges speciális felszerelés, a talpingerléshez azonban be kell szerezni egy doboznyi 3-5 cm-es kulé kavicsot, hogy az a doboz alján egyenetlen felületet képezve szétteríthető legyen, vagy egy kb.3 cm-es gumi vagy szilikon golyót. Ennek alkalmazását is gyógytornász tanítja be.

2.3. Amikor a talpunk, sarkunk, vagy lábszárunk ún. „begyulladt lúdtalp” miatt hosszabb ideje erősen fájdalmas, előfordul, hogy csak a talpbetét már nem tudja megszűntetni a panaszokat. Ilyenkor egyéb kezeléseket alkalmazunk a lob visszahúzódásáig: fizikoterápiát, gyulladás csökkentő gyógyszereket, vagy injekciós eljárásokat és speciális streching gyakorlatokat.

2.3.1. Fizikoterápiával szúrás nélkül juttathatunk gyulladás csökkentő hatóanyagot direkt a fájdalom helyére, elsősorban ultrahang segítségével. Pulzáló elektromágneses besugárzáshoz, vagy lágylézer kezeléshez pedig még gyógyszerre sincs szükség. http://arthrokomplex.hu/fizikoterapia-masszazs/

2.3.2. Szájon át számos gyulladás csökkentő készítményt alkalmazhatunk, amennyiben nincs probléma páciensünk gyomor-bél rendszerével.

2.3.3. Injekciós kezelés során a hatóanyagot leggyakrabban a fájdalom gócpontjába adjuk ez lehet hormon jellegű szteroid, lassabb, de tartósabb hatást jelentő, a páciens saját véréből előállított vérlemezkében gazdag (ún.: PRP, vagy Drakula) http://arthrokomplex.hu/izuleti-prp-drakula-terapia/ plazma injekció. Az utóbbi években gyakran alkalmazzuk az ún. Guna terápiát, http://arthrokomplex.hu/guna-md-terapia/ melynek fájdalom és gyulladás csökkentő hatása a korábban leírt talpi bőnye túlfeszülésének megszűntetését a kollagén rostok átépítésével, az egészséges párhuzamos rostrendszer helyreállításával éri el.

2.3.4. Cikkünk elején említettük a lábszár izomzat – Achilles-ín – sarokcsont – talpi bőnye rendszer összefüggését, ami a boltozat süllyedés miatt kialakuló számos panasz magyarázatát megadja. Ezen rendszer túlfeszülését hatékonyan csökkenthetjük a lábikra izomzat streching gyakorlataival.

2.4. A boltozat süllyedésnek elengedhetetlen része megfelelő lábbeli viselése: fontos, hogy a cipő ne legyen se túl magas sarkú, se teljesen lapos. Általában elmondható, hogy a 3-4 cm-es sarok magasság segíti leginkább a testsúly helyes eloszlását az előláb és a sarok között. A cipő talpának is kellően rugalmasnak kell lenni, fontos, hogy a járás normál gördülő mechanizmusát lehetővé tegye, ezért nagyon káros az ún. holdjáró cipő, azaz a több centiméter vastag talpú lábbeli. A boltozat süllyedés szövődményeinek kezelése

3.1. A boltozat süllyedésekkel járó leggyakoribb szövődmények, a különböző fájdalmak kezelési lehetőségeiről a 2. pontban már írtunk.

3.2. A lábfejre rátekintve gyakran már az első pillanatban megállapítható a boltozat süllyedés, bizonyos szövődmények fennállásakor: ezek a bütyök és/vagy a kalapácsujj. Ezeket érdemes megfelelő talpbetét és cipő viselésével valamint torna segítségével megelőzni, mert idővel már csak műtéttel tudunk segíteni az elváltozásokon. http://gyogykozpont.hu/butyok-kalapacsujj/

3.3. Asszimetrikus végtagterhelés esetén féloldalas panaszok jelentkezhetnek, akár lábfej, boka, térd, csípő, vagy gerinc fájdalmak. Meglévő elváltozásoknál, pl. ízületi kopás, is elősegítheti, vagy súlyosbíthatja az egyik oldali panaszok jelentkezését, vagy felerősítheti a probléma egyik oldali túlsúlyát. Ilyenkor tisztáznunk kell mi áll az asszimetria hátterében: izomfélrehúzás esetén egyéni mozgásterápia, végtaghossz különbségnél viszont hosszkiegyenlítő egyedi kialakítású talpbetét rendszeres viselése szükséges.