A bélflóra és a reflux betegség

A bélflóra, a kolonhidroterápia és a reflux betegség

"Gyakran ég a gyomrom, biztosan sok a savam" hallhatjuk nem egyszer panaszkodni ismerőseinket. Pedig a gyomortájékon jelentkező égő fájdalmat a gyomorszáj nem megfelelő záródása miatt a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav maró, a nyálkahártya gyulladását okozó hatása váltja ki. A gyomorsav olyan erős sav, hogy már a gőzei is panaszt okozhatnak, például torokfájást, gombócérzést, rossz lehelletet. A panaszok leginkább kiadós étkezést követően vagy lefekvéskor erősödnek. A gyomorszáj tökéletes záródásához a következőkre van szükség:

  • A záróizom megfelelő beidegzésére.
  • Optimális nyomási viszonyokra. Normál esetben a gyomorszáj a hasüregben található, közvetlenül ott, ahol a nyelőcső a mellkast a hasüregtől elválasztó rekeszizmon átlép. Előfordul, hogy a rekeszizom nyílása kitágul - ezt nevezzük rekeszizom sérvnek - vagy valamilyen betegség miatt megrövidül a nyelőcső, de leggyakrabban alulról tolódik fel a gyomor. Ilyenkor a gyomorszáj, a záródását segítő pozitív nyomású hasüregből, részben vagy teljes egészében felcsúszik a mellüregbe. Az ott uralkodó, a gyomorhoz képest negatív nyomásviszonyok, szívó hatása rontja a gyomorszájadék működését. A gyomor mozgása csak néhány miliméternyi, de ez épp elég ahhoz, hogy az ún. reflux betegség kialakuljon.

A gyomrot, a vastagbelet kitöltő gázok emelik fel. A fokozott gázképződést a hétköznapi életben puffadásként éljük meg, nemegyszer meg kell lazítanunk miatta az öltözetünket, sokszor görcsökkel is jár. A vastagbél fokozott gázosságáért elsősorban a meggyengült mikroflóra, azaz a bélben élő baktériumok mennyiségének jelentősebb csökkenése a felelős. E milliárdnyi mikroorganizmusnak fontos szerep jut a vastagbélben zajló lebontási folyamatokban, megkevesbedésük esetén megváltoznak az emésztési mechanizmusok, ennek eredményeképpen keletkezik a fölös, gyomrot felnyomó gáz.

A belgyógyászati, gasztroenterológiai gyakorlatban a reflux betegség kezelése elsősorban savmegkötő, vagy sav elválasztást csökkentő gyógyszerek adásából és diétából áll. Ezek a terápiák a nyelőcsőgyulladás megszűntetésével általában átmenetileg segítenek is, azonban a panaszok gyakran kiújulnak. Amennyiben a kiváltó ok elmulasztására, a tartós megoldásra törekszünk a vastagbél mikroflóráját kell helyreállítanunk.

A bélflóra visszatelepítése előtt célszerű táplálék allergia és candida gomba szűrést végezni, ami a helyes étrend és az esetleg szedendő táplálék kiegészítő készítmények meghatározásához elengedhetetlen. Ez történhet pl. elektroakupunktúrán alapuló ún. Vega teszttel. A bélbaktériumok visszatelepítésének első lépése a bél nyálkahártyájának megtisztítása. Ez legeredményesebben ún. kolonhidroterápiával valósítható meg. Ilyenkor egy speciális készülék segítségével néhány alkalommal - általában 3-5 -ször - nagymennyiségű, alkalmanként 25-30 liter, 25-40 C fok között váltakozó hőmérsékletű, szűrt vízzel, esetenként gyógytea forrázatokkal, illóolajakkal mossuk át a vastagbelet. A kolonhidroterápia fájdalmatlan, ugyanakkor nagy hatékonyságú tisztítást tesz lehetővé. A kúra alatt és utána néhány hétig kapszulázott baktérium pótló készítményt, ún. probiotikumot kell szedni. A kolonhidroterápia és a vastagbél mikroflórájának helyreállítása gyorsan érzékelhető és tartós javulást eredményez a puffadásos panaszok és az ennek következtében fellépő reflux betegség megszűntetésében. Szükség esetén akupunktúrás, vagy homeopátiás támogatást is érdemes alkalmazni. Természetesen súlyos esetekben gyógyszeres kiegészítés is szóba jön, ugyanakkor az elért eredmény tartós megőrzéséhez sokszor életmód és étrendi változtatásra is szükség van.

Dr. Gajdos Gábor
mozgásszervi sebész
böjt orvos